A szakdolgozatírás első – és sokszor legnehezebb (!) – lépése a témaválasztás. Hogy miért nehéz? Azért, mert a pontosan, körültekintően kiválasztott és konkrétan megfogalmazott téma sokszor „önmagától megírja” a dolgozatot, hiszen kijelöli az irányvonalakat, a fejezetek felépítést és a kutatási kérdéseket. De az ellenkezője is igaz:

A pontatlanul, elnagyoltan és hanyag módon történő témaválasztás mellett a szakdolgozat is „szétcsúszik”, logikátlanná és céltalanná válik.

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a konkretizálás, a pontosítás az utolsó lépés.
Mindenekelőtt azt kell kitalálni, hogy mégis mi a f*néről szóljon a dolgozat? Ez maga a témaválasztás.

A témaválasztás kulcsa:
válassz olyan témát, ami valóban érdekel!

Ha megtaláltad a (számodra) legérdekesebb és/vagy leghasznosabb tantárgyat, az már félsiker!

A témaválasztás következő lépésében érdemes újraolvasnod (vagy legalább átlapoznod) az adott tantárgy jegyzeteit és a tananyagot. Fontos, hogy közben jegyzetelj! Írd le, hogy:

• mely részeket találod a legizgalmasabbnak? Melyek azok, amelyek valóban felkeltik az érdeklődésed? Lehet ez akár egy elejtett félmondat vagy egy tartalmasabb fejezet is, a lényeg, hogy érezd, hogy tűzbe hoz!
• milyen kérdések merülnek fel benned az adott részekkel kapcsolatban? Nincs béna vagy rossz kérdés, írj le mindent, ami eszedbe jut, még akkor is, ha bagatellnek vagy túlságosan bonyolultnak tűnik.
• milyen ötletek jutnak eszedbe a téma további kutatási irányaival, kibontási lehetőségeivel kapcsolatban? Gondold át, hogy mit lehetne még az adott témával kapcsolatban vizsgálni.
• milyen kutatással tudnád a kérdéseidet megválaszolni? Hol és kik körében tudnál a leghatékonyabban kutatást végezni, hogy választ kapj a kérdéseidre? Listázd azoknak az embereknek a csoportját, akik körében el tudnád végezni a kutatást – munkatársaid, szülőtársak a gyermeked óvodájában/iskolájában, ügyfeleid, barátaid, cégek, amelyeknek a vezetőivel közvetlen kapcsolatot ápolsz, internetes közösségek, amelyekben benne vagy.
• tudod-e valamilyen módon kapcsolni ezt a témát/ezeket a kérdéseket a jelenlegi vagy jövőbeni munkádhoz? A saját munkavégzésed tapasztalataiból tudod a legérdekesebb dolgozatot írni, ezért célszerű kihasználni a lehetőséget és összekapcsolni a témát a munkatapasztalataiddal. Ha pedig még nincsenek tapasztalataid, akkor felkereshetsz valakit, aki hasonló munkakörben dolgozik, mint amiben te is szeretnél, s készíthetsz vele interjút.

Ha megvan a tágabb témakör, ami érdekel, vannak vele kapcsolatban kérdéseid és a kutatásról is kialakult benned egy elképzelés, akkor a következő – és egyben legfontosabb lépés – a fókuszálás, a pontosítás! Ebben a fázisban a lehető legkonkrétabban meg kell határoznod a témát és azt, hogy mit akarsz vizsgálni.

Lássunk néhány példát!

A „Reklám és a média hatása a gyerekekre” egy nagyon közkedvelt, ugyanakkor borzasztóan ELCSÉPELT téma. Errős így, ebben a formában nem lehet érdekes és értékelhető szakdolgozatot írni. Viszont, ha pontosítod, akkor ez egy zseniális kutatás lehet.

• először is határozd meg, hogy a reklámot vagy a médiát akarod-e vizsgálni, és ezen belül milyen eszközt, médiumot vagy reklámhordozót. Például a reklám esetében nagyon nem mindegy, hogy a televíziós vagy internetes reklámok, esetleg az óriásplakátok gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálod-e, vagy éppenséggel az eladáshelyi reklámozás hatását. (Konkrétan azt, hogy a pénztár közelébe, a gyerekek szemmagasságába teszik az édességeket). Ezek mindegyikéről külön-külön disszertációt lehetne írni. Ugyanakkor még ezen belül is tovább kell pontosítani. Meg kell határozni egy konkrét reklámot, aminek a hatását vizsgálod. (Pl.: a Kinder Pingui reklám hatása a gyerekek édességfogyasztási szokásaira stb.)
• a média esetében szintén pontosításra szorul a médium/hordozó (tv, okostelefon, tablet, YouTube, TikTok, Netflix stb.). Ezen belül is érdemes egy konkrét műsor- vagy tartalomtípust meghatározni, aminek a gyerekekre gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Lehet szűkíteni egy adott mesére, vagy egy konkrét influencer TikTokos vagy YouTube-os videóira, vagy egy tartalomtípusra. Mint például a kihívásvideók vagy gamer videók.
• ezt követően pontosítsd a „gyerekek” csoportját – a lehető legszűkebben határozd meg, hogy kiket akarsz vizsgálni. Hiszen teljesen másként hat a YouTube a 2-3 évesekre, a kisiskolásokra, a 12-14 évesekre vagy a 16-18 évesekre. Minden csoportnál más kérdések merülnek fel. A nagyobbak például akár már saját maguk is részt vehetnek a kutatásban, a kisebbeknél viszont a szülő véleménye érvényesül. Mások a fogyasztási szokásaik és másként hat rájuk a szülők vagy a kortársak befolyása. Nyilván itt a döntést az határozza meg a leginkább, hogy milyen célcsoportot tudsz a leghatékonyabban elérni.
• végezetül határozd meg konkrétan azt, hogy milyen hatást akarsz vizsgálni. Elemezheted a fogyasztási szokásokra gyakorolt hatást (különösen a reklámok esetében), az alvási szokásokra gyakorolt hatást (feltételezve, hogy aki lefekvés előtt tv-t néz vagy telefonozik, nyugtalanabbul alszik), a mozgásfejlődésre vagy a sportolási szokásokra gyakorolt hatást (feltételezve, hogy minél több időt tölt a képernyő előtt, annál kevesebbet mozog), a tanulmányi eredményekre vagy a szülővel való kapcsolatra gyakorolt hatást stb.

Ugye érted már a lényeget?

Ha ezeket mind átgondolod, akkor rájöhetsz, hogy az elcsépelt és túlságosan ÁLTALÁNOS „Reklám és a média hatása a gyerekekre” témából számos izgalmas kérdésfelvetést rejtő KONKRÉT szakdolgozati témát lehet kihozni!

Ezekkel a KONKRÉT elképzelésekkel pedig már bátran felkeresheted a konzulensed. Értekelni fogja, hogy ilyen sok energiát fektettél a témaválasztásba és az ötleteivel további tanácsokat fog neked adni.